Etikai és politikai szempontok a társadalomtudományi kutatásokban

Társadalomtudományi kutatásoknál felmerülnek: tudományos, gyakorlati, etikai és politikai kérdések

Etikai szabályok

Etikus:

  • erkölcstan szakembere; erkölcstanba tartozó
  • alkalmazkodás adott szakma vagy csoport magatartási normáihoz

Lényeg: alapvető szakmai közmegegyezés arról, hogy az ismeretszerzés során mi helyes és helytelen, mit tekint a szakmai közösség erkölcsösnek (történelmileg és társadalmanként változhat), tisztességes kutatásnak

Szabályok:

1. A kutatásban való részvétel önkéntes: kötelezővé nem szabad tenni (interjú, kérdőív), nem lenne őszinte

  • Idő és energia
  • Személyes információk közlése
  • De! ez torzító hatású lehet, csak készséges egyének válaszolnak, a mintavétel nem reprezentatív, általánosítást nem mindig tehetünk

2. A résztvevők védelme

  • Nem adhatjuk ki a közölt információkat  („gyónási titok”)
  • Nem árthatunk az adatközlőknek
  • Védelem a sérülések ellen (lelki konfliktusokat okozhatunk)
  • Magánélethez való jog

3. Tájékozott beleegyezés

  • Az önkéntes részvétel során esetlegesen felmerülő kockázatok teljes körű ismertetése
  • Nyilatkozat aláírása

4. Személyes (adatközlő) érdekek védelme:

(a) Névtelenség: ne lehessen beazonosítani a válaszadókat

  • pl. magyar statisztikai törvény: legalább 3 cég legyen
  • nincsenek azonosítók a kérdőíven
  • De! hogyan ellenőrizzük, hogy nincsenek hamis információk?

(b) Titkosság: a személyek ismertek, de a kutató nem hozza nyilvánosságra (amihez a nyilatkozók hozzájárulása szükséges)

  • újságírás: háttérbeszélgetések
  • ellenőrizhetőség? Kellenek azonosítók, de az ellenőrzés után az azonosításra szolgáló információk eltávolítása

5. A résztvevők megtévesztése:

  • bemutatkozás kutatóként
  • eltitkolás: etikai kérdések merülnek fel
  • De! nem őszinte és torzított válaszok születhetnek, az adatközlők az „elvárt válaszokat” adják (pl. fekete gazdaság, számlaadási szokások vizsgálata során)

6. Elemzés és publikációk: nyíltság és őszinteség

  • A kutatás technikai, adatgyűjtési hiányosságainak közlése az olvasóval
  • A negatív eredményeket (problémákat, csapdákat) is közölni kell: annak is fontos üzenete van!!
  • Nem illik presztízs okokból fiktív hipotézisek utólagos „kreálása”

7. Felülvizsgálati bizottságok (orvosi kísérletek)

  • Emberekkel folytatott tudományos vizsgálatok során
  • Kutatási terv előzetes engedélyezése
  • Beleegyező formanyomtatvány (a kockázatokról)

8. Szakmai etikai kódexek

•          Formalizált magatartáskódexek (szakmai társasági honlapokon)

Etikai viták a gyakorlatban:

  • Börtönőrök kísérlete: egyetemi hallgatók
  • Fekete gazdaság felmérése: számlaadási gyakorlat
  • Korrupció, hálapénz: beugratós ajánlatok

Etikai kérdések a pl. közgazdasági kutatásokban:

  • Elvárt következtetések alátámasztása
  • Egyedi vállalati érdekek megjelenítése a kutatási jelentésekben: „zsebből megveszik a kutatókat”
  • Törvényelőkészítők közötti kutatók: vállalati lobbysták
  • Kérdőívezésnél, telefonos megkérdezésnél burkolt reklámok

Társadalomtudományi kutatások politikai vonatkozásai (nem pártpolitika)

Etikai és politikai megítélés is függ a világnézettől:

  • Etika: az alkalmazott módszerek
  • Politikai megítélés: a kutatás tárgya és lehetséges felhasználása
  • Nincsenek formalizált politikai magatartáskódexek, de fontos, hogy a kutató személyes politikai beállítottsága ne befolyásolja tudományos kutatásait

Objektivitás és ideológia: a társadalomtudományi kutatás sohasem lehet tökéletesen objektív, mivel a kutatók is szubjektív emberi lények

  • „Max Weber: „értékmentes szociológia”
  • Vitatott társadalmi kérdések, pl. elkülönített, avagy integrált etnikai oktatás
  • Egyes kutatási kérdések törvényi szabályozása: fiatalkorúak, etnikai csoportok vizsgálata

Tanulságok:

  • A tudomány nem érintetlen a politikától (még a természettudomány sem)
  • A tudomány a politikai viták ellenére is halad előre
  • Az ideológiai vonatkozások tudatosítása gazdagítja  a kutatásmódszertant