Hogyan épül fel a szakdolgozat?

Általában a szakdolgozat méretét karakterben és oldalban is meghatározzák. Ez általában Bc/BSc-n minimum 70 000 karakter, tehát nagyjából 40 oldal szokott lenni, Mc/MSc-n pedig minimum 90 000 karakter, azaz kb. 50 oldal.
Formailag a legtöbb oktatási intézménynél a Times New Roman betűtípus, 12-es méretben és 1,5-es sorköz, illetve a sorkizárt igazítás a követelmény, bár több helyen használható az Ariel betűtípus is (ez talán több oldalt tesz ki, de a karakterszámon nem javít). 

A dolgozat egy nyitóoldallal kezdődik, amin az iskolád neve, a választott téma, dátum, esetleg helyiség szerepel, valamint a saját és a konzulensed neve, titulusa. Ezután következik a tartalomjegyzék, majd kezdődhet a szakdolgozat első része, a bevezetés és az elmélet.

  • A bevezetésben meg kell fogalmaznod, miről és miért írsz. A személyes kérdés ellenére se vedd túl lazára a figurát, mindig maradj tárgyilagos. Hipotéziseket is ekkor kell felállítanod: ezek lényegében feltételezések, melyek arra vonatkoznak, hogy szerinted mi lesz a szakdolgozatod végeredménye, ugyanarra jutsz-e Te is, mint a korábbi kutatók, vagy úgy véled, idővel változott a helyzet.

Nagyon fontos, hogy ezekre a hipotézisekre építsd a dolgozatodat, tehát választ kell kapnod rájuk, különben bármilyen jó is a munkád, nem lesz teljes.

  • Az elméleti rész kizárólagosan mások kutatásaira épül, az se baj, ha semmilyen önálló gondolatod nincs benne. Az a lényeg, hogy megvizsgáld, korábban a kutatók milyen eredményekre jutottak és ezeket szépen átfogalmazva, logikus sorrendben felépítsd.

Ehhez segítségedre van a jó vázlat, ami persze idővel változhat, de ha nagyjából megvan az irányvonal, akkor az már roppant nagy segítség.

  • Az elmélet után jön az önálló kutatásod, a vizsgálati rész. Vannak, akik néhány személyt interjúvolnak meg, míg mások kérdőívet készítenek és osztanak ki. Ez természetesen témafüggő, de utóbbi esetén nagyjából 100 fő kitöltésére van szükség, ha viszont interjúvolsz, többnyire 3-4 fő segítsége elegendő lesz.

Ezt a részt is bevezetéssel kell kezdened: hol végezted a kutatást, kiket kérdeztél meg, miért pont őket választottad, stb. Majd kezdheted is a részletes elemzést és a következtetések levonását. Ebben a részben már nem másokra, hanem magadra kell hagyatkoznod, a saját gondolataidat kell kifejtened az eredmények alapján.

Az elemzésed akkor lesz teljes, ha nem csak azt vizsgálod, ami jó észrevehető, hanem figyelembe veszed a látens tartalmakat is, tehát azokat, amik elsőre nem feltűnőek. pl.: Tegyük fel, hogy azt vizsgáltad, mekkora teret hódított a világháló az elmúlt években a gyermekek körében. A kérdőívedben szerepeltek a napi mennyiségre vonatkozó lehetőségek: 1 órát, vagy annál kevesebbet, 2-3 órát, 3 óránál többet. Miután ezeket kiértékeled, azt is vizsgáld meg, hogy azok, akik az első lehetőséget választották, mivel töltik a szabadidejüket és azt is, hogy akik az utolsót, mivel foglalatoskodnak még, vagy éppen milyen honlapokat böngésznek, hányas tanulók, stb. Csak akkor lesz egészen kerek a dolgozatod, ha ezt a sok időt igénylő munkát is végigpörgeted.
 

  • Az elemzés után jön az összegzés. Ebben már nem szabad újinformációkat leírnod, hanem végig kell menned a szakdolgozatodon és minden fejezetből tömören kigyűjtened azt, amire jutottál. Válaszolnod kell arra is, hogy teljesültek-e a hipotéziseid, ha igen miért, ha nem, miért nem. Ha a téma megengedi, javaslatokkal is állj elő, szerinted hogyan lehetne az eseményeket pozitív lefolyásba terelni.
     
  • Az összegzést követi a bibliográfia, ami lényegében a források egy helyre gyűjtése, az ábrák és táblázatok jegyzéke, végül pedig a mellékletek, ami például a kérdőívedet jelenti.
Forrás: https://www.csakmiketten.hu/index.php/lelek/suli/item/1635-szakdolgozatiras