Szakdolgozatírás alapfogalmai 2.

Egy tudományosan elfogadott állításnak logikailag és empirikusan (tapasztalatilag) is alátámasztottnak kell lennie, elmondhatjuk, hogy a tudományos megismerés két pillére a logika és a tapasztalati megfigyelés.
A tudományos megismerésnek ezeken kívül még van néhány fontos jellemzője, amelyek azonban nem minden tudományterületen érvényesek:

Reprodukálhatóság

Egy tudományos állítást akkor tekintünk ténynek, ha a tudományos bizonyítási, azaz kutatási folyamat bármenynyiszer megismételhető és az eredmények lényegében nem különböznek.
Ez a feltétel érvényesül a legtöbb természettudományi területen (kivétel pl. a csillagászat), de általában nem érvényesül a társadalom- és humántudományokban (pl. történelemtudomány, szociológia, közgazdaságtudomány).

Reprodukálható kutatási folyamatokkal (kísérletek) a társadalomtudományokban gyakran találkozhatunk a pszichológiában, de a közgazdaságtanon belül is előfordulnak piackutatási, gazdaságpszichológiai stb. kísérletek.

– Kvantitatív leírás. 

Általános jellemző a tudományos megállapítások, összefüggések számszerűsítése. A jelenségek kvantitatív leírása és a statisztikai, matematikai módszereket használó hipotézist megfogalmazó, tesztelő és következtetést levonó folyamat jelenti a modern tudományos megismerést.

Azonban vannak tudományterületek, illetve olyan jelenségek, amelyek kutatásánál nem vagy csak részben használhatjuk a kvantitatív módszereket. Ilyenek a humán tudományok (pl. történelem), de mint látni fogjuk, a közgazdasági, üzleti kutatásokban is jól meghatározott helye és funkciója van a kvalitatív kutatásoknak.

– Mérés, mérőeszközök és mértékegységek használata. 

A kvantitatív leíráshoz szorosan kapcsolódik a megfigyelés során a mérési skálák, mérőeszközök és szükségszerűen a mértékegységek használata.

– Értéksemlegesség.

A tudományos megismerési, kutatási folyamat végeredményének tekinthető elméletek etikai értelemben értéksemlegesek, nincs jó vagy rossz tudomány.

– Determinizmus, oksági kapcsolatok vizsgálata. 

Pl. a közgazdaságtudományi kutatásokban nagy jelentősége van az oksági kapcsolatok vizsgálatának, mivel a gazdasági kapcsolatok alapjában személyközi kapcsolatok és az empirikusan gyakran megfigyelt determinizmus szemben áll az emberi természet szabad akarat iránti vágyával.